Vissza a bloghoz

Futás & terepfutás · 2025. június

Ultra-trail hungary | Szentendre 54 km | 2025. 06. 08.

A szentendrei Duna Korzó macskaköves utcáin kanyarogtunk be az erdőbe, Visegrád irányába indulva. A rajt előtti pillanatokban néhány terepfutó ismerőstől kértem egy-két tippet, hogyan érdemes az UTH 54km-es pályáját megfutni.

A szentendrei Duna Korzó macskaköves utcáin kanyarogtunk be az erdőbe, Visegrád irányába indulva. A rajt előtti pillanatokban néhány terepfutó ismerőstől kértem egy-két tippet, hogyan érdemes az UTH 54km-es pályáját megfutni.

Az első pár kilométeren próbáltam követni az élboly tempóját egészen addig, amíg síkon futottunk – az első komolyabb emelkedőnél már szépen le is szakadtam.

De nem bántam, sőt örültem is neki – ellentétben az utcai futóversenyek csapatflow élményével, terepen jobban szeretek egyedül futni, és csak a következő lépésre koncentrálni, a jelen pillanatra fókuszálni.

Lejtmenetben mindig eszembe jut a tavalyi Börzsönyben történt bokaszalag szakadás is – azóta már félek gyorsan ereszkedni.

A hegymenet pedig csak döcögősen megy.

Ilyenkor már nem is versenyzek se másokkal, se az idővel, se magammal, csak töltődök a természetben, miközben elvagyok a saját gondolataimmal.

Pár órával később, a 40. km környékén a Vörös-kőnél történő mászás közben megtudtam, hogy nem az elején voltak a „komolyabb emelkedők”. Ezen a szakaszon néhol már a fák kiálló gyökereibe kapaszkodva próbáltam felhúzni magam.

A Dunakanyarhoz közelítve az erdő mélyén a nagy flowban pedig azon gondolkoztam, hogy vajon miért futunk itt a Pünkösdi hosszúhétvégén ennyien? Több százan a hegyekben, a nyár eleji nagy melegben.

Vajon csak az elismerésért harcolunk?

Vagy néha akár egészséges felnőtt fejjel is gondolkozunk?

Túlkompenzálásból futunk?

Vagy gyermeki örömmel?

Valójában függők vagyunk,

és csak a dopamint hajszoljuk?

Nem gondolom, hogy mindenki menekül valami elől – traumáktól, kötelességektől, önmaga elől.

Legtöbbször az ősi evolúciós örökségünk hajt minket belülről:

a mozgás szabadsága, a futás öröme, a flow, az áramlás élménye.

Talán sokan ösztönösen is érezzük, hogy a mozgás milyen hatással van ránk.

Főleg, ha mindez a természetben történik.

Lehet ez séta vagy terepfutás, pár kilométer vagy ultratáv, verseny vagy családi túra,

a lényegen nem változtat.

A végeredmény mentális és lelki töltődés a természetben,

és egy ideig-óráig:

létezés az időtlen örök jelenben

Ultra-Trail Hungary 54km

5ó19p

GU Energy Hungary