Adatokkal a betegségek előtt járni | Portfolio – Private Health Forum 2026

A Portfolio a 10 éves Private Health Forum egyik kiemelt programelemeként mutatta be az előadásomat. A cikk középpontjában az a kérdés áll, hogyan léphet túl az egészségügy a betegségek időszakos mérésén, és hogyan használhatja fel a hétköznapi életben folyamatosan keletkező adatokat.

A saját utam is része a történetnek: villamosmérnöki tanulmányaim alatt, 21 évesen diagnosztizáltak rosszindulatú daganattal, a műtétet kemoterápia követte. A kezelések alatt sem szakítottam meg az egyetemet, gyógyulásom után pedig tudatosan az orvoslás és a mérnöki tudományok határterülete felé fordultam: a BME és a Semmelweis Egyetem közös orvosbiológiai mérnöki képzésén szereztem mesterdiplomát. Ma PhD-kutatóként az AI-ra épülő digitális egészségügyi megoldásokat és a hosszú, egészségben eltöltött élet technológiai lehetőségeit vizsgálom.

Mérnöki szemléletemet a saját orvostechnikai fejlesztésem is mutatja: a Raynaud-jelenséggel élőknek tervezett intelligens kesztyű szenzorokkal méri a pulzust, a véroxigénszintet, a bőrhőmérsékletet, az aktivitást és a stresszhez kapcsolódó élettani jeleket, hogy még a látható tünetek előtt jelezze a perifériás keringési zavar közeledtét – a fűtést pedig automatikusan kapcsolja be.

A viselhető szenzorokat nem tekintem mindentudó diagnosztikai eszköznek: egy okosóra vagy okosgyűrű elsősorban a hosszabb távú trendek megfigyelésében hasznos, az egyes értékeket pedig mindig összefüggéseikben kell értelmezni. Magamon is végeztem hosszabb méréseket: egy EKG-s mellkaspánt adataiból derült ki, hogy az általam természetesnek érzett életvitel tartós stresszállapotot okozott – ezután változtattam a napirendemen, a pihenésemen és az alvásomon. Az adat önmagában nem gyógyít, de időben láthatóvá tehet olyan problémát, amelyet még nem érzékelünk.

Ugyanarról a kérdésről tudok megszólalni egykori betegként, mérnökként, kutatóként és hosszútávfutóként egyszerre: értem, hogyan lesz egy testi jelenségből mérhető adat, az adatból algoritmus, az algoritmusból pedig – megfelelő klinikai ellenőrzés és szabályozás mellett – használható egészségügyi eszköz.

Nem kész recepteket adok, hanem szemléletet: prevenció, betegedukáció, digitális egészség, viselhető szenzorok, AI és életmódadatok – és az az emberi dimenzió, amely nélkül a gyógyítás könnyen puszta rendszerfolyamattá válik.